Vizelés utáni vizelési inger

vizelés utáni vizelési inger

Nyitólap » Betegségenciklopédia » Neurogén eredetű elégtelen hólyagműködés Neurogén eredetű elégtelen hólyagműködés Betegség meghatározás: A fent említett megbetegedés a húgyhólyag egyfajta ürülési zavarát jelenti.

A húgyhólyag ezen típusú ürülési zavara eseten a húgyhólyag idegi, azaz neurogén szabályozása sérült, ami a hólyagizomzat Detrusor elégtelen összehúzódását, bénulását eredményezi.

vizelés utáni vizelési inger

Előfordulás, hajlamosító tényezők: Az idegi, azaz neurogén hólyagürülési zavarok különböző ideggyógyászati, idegsebészeti, sebészeti, urológiai, nőgyógyászati kórképek, sérülések talaján alakulnak ki, illetve bizonyos esetekben a megbetegedés első tüneteként jelentkeznek. A leggyakoribb kiváltó okokat képezik az ágyéki gerincsérülés, kismedencei műtétek méheltávolítás, vastagbél, hólyag és prosztata operációk során bekövetkezett perifériás idegkárosodások, medence, illetve keresztcsont törés, ágyéki porckorongsérv, degeneratív és gyulladásos gerincbetegségek, sclerosis multiplex, gerinc illetve gerincvelő daganatok.

A legtöbb beteg nehezített vizelésről dysuria számol be. Gyakran jelentkezik a vizelés után fennmaradó teltségérzet a hólyagban, ennek következtében gyakori vizelési inger.

Vizelés során hasprést, illetve gyakran alhasra gyakorolt nyomást kell alkalmazni, ekkor a vizelet több részletben, lassan távozik.

Prosztatagyulladás

A vizelési inger vizelés utáni vizelési inger csökkent vagy teljesen hiányzik. Felismerés: Ezen hólyagürülési zavar felismeréséhez funkcionális diagnosztikai eszközökre van szükség. Az uroflowmetria — azaz vizeletáramlás vizsgálat a vizelés jellemzőiről ad felvilágosítást a vizeletmennyiség, vizeletürülés maximális és átlagos sebessége, illetve egy grafikus ábra — a vizelési görbe segítségével.

A vizelés után hólyagban maradó reziduális vizelet mennyisége is jelezheti a hólyagműködési zavart. Ennek meghatározása ultrahanggal, ill.

Mi lehet a gyakori vizelési inger oka?

A visszamaradó vizelet normál esetben 0, illetve pár ml. A residuumot50 ml-ig nem tekintjük feltétlenül kórosnak, de időszakos kontrollt igényel.

vizelés utáni vizelési inger

A hólyagizomzat elégtelen működésének legalaposabb jellemzését az urodinamikai vizsgálat teszi lehetővé. Az urodinamia egy műszeres invazív vizsgálatot jelent mely tájékoztat minket az alsó húgyutak funkcionális állapotáról. A vizsgálat során a hólyagot fiziológiás sóoldattal töltjük fel, mialatt a hólyagban uralkodó nyomás és a hasi nyomás mérése segítségével a hólyagizom működésére következtetünk.

Az inkontinencia változatos tünetei, típusai

A vizsgálat utolsó lépéseként vizelés során figyeljük meg a fent említett paramétereket. Hólyagizom alulműködés eseten vizelés alatt csökkent, illetve hiányzó hólyagizom nyomást látunk, a vizelés gyakran csak hasprés segítségével lehetséges, azonban előfordulhat vizelési képtelenség is. Fajták, típusok, fokozatok: A hólyagizomzat különböző okok által bekövetkezett csökkent működésének következtében különböző fokú, súlyosságú ürülési zavarokról beszelhetünk.

A hólyagizomzat elégtelenség oka lehet neurológai, azaz idegi, illetve ritkábban miogén közvetetten neurogénazaz izom eredetű.

vizelés utáni vizelési inger

Az idegi szabályozás zavara során az érző vagy mozgató idegek károsodásáról, illetve a reflexes szabályozás sérüléséről beszélhetünk. Az izom eredetű károsodás során a hólyagizomzat tartós terhelés, tágulás során megsérül és megfelelő idegi ellátás hatására sem képes többe összehúzódásra.

Nem feltétlenül húgyúti fertőzés okozza

Az izomműködés csökkenésének 2 fokozatát különböztetjük meg: Detrusorakontraktilitás: vizelés utáni vizelési inger hólyagizom egyáltalán nem képes összehúzódásra Detrusorhypokontraktilitás: a hólyag összehúzódási képessége csökkent. Konzervatív, azaz nem műtéti kezelés: A kezelés során az elsődleges szempont a hólyag kiürülésének biztosítása.

Kisebb fokú hólyagfunkció zavar eseten gyógyszeres terápia megkezdése ajánlott. Ezen gyógyszercsalád a hólyagizom működésére hat, ezáltal segíti a hólyag jobb kiürülését.

A kezelés csak megfelelő indikáció felállítása után, illetve a társbetegségek figyelembevétele és rendszeres kontroll alatt végezhető.

Intravesikalis elektrostimuláció: a terápia egy magyar fejlesztés Katona Ferenc Professzor Úr dolgozta ki a módszert meningomyeloceles gyermekek bénult hólyagjának rehabilitálása céljából az es évekből. A kezelés során árammal stimulálják a hólyagizomzat idegvégződéseit, ezáltal az hatékonyabb működésre lesz képes. Amennyiben a funkciózavar súlyosabb, azaz a hólyag önálló összehúzódásra nem képes, intermittáló önkatéterezés végezendő.

A gyakori vizelési inger az életminőséget is ronthatja

A beteg elsajátítja az önkatéterezést, majd egyszer használatos, speciálisan erre a célra gyártott katéterekkel a szükséges gyakorisággal kiüríti a hólyagját. Megfelelő gyakorlattal és körültekintéssel a katéterezés aszeptikusan végezhető.

Amennyiben az intermittáló katéterezés nem lehetséges pl. Ennek legmegfelelőbb módja a suprapubikus, a azaz hasi hólyagkatéter.

vizelés utáni vizelési inger

A hasi katéter helyi érzéstelenítésben kerül behelyezésre, majd rendszeres általában hetente történő cseréje szükséges. Állandó húgycsőkatéter hosszútávú viselését csak kivételes esetekben javasoljuk.

Érdekesvélemények